Pedagógusképzés, pedagógus-továbbképzés megújítása a Közép-dunántúli régióban
free templates joomla


Pannon Egyetem

 

A Pannon Egyetem a projektben létrejövő konzorcium vezetője.

„A Pannon Egyetem a gazdasági és társadalmi munkamegosztásban alapvető feladatának tekinti a szakemberképzést, az innovációs tevékenységet és a vidékfejlesztést.

  - A szakemberképzést a gazdaság és a társadalom igényeihez igazítja a szakok szakmai tartalma, és […] a képzett hallgatók létszáma tekintetében.

 - A magas hozzáadott értéket előállító versenyképes cégek innovációs projektjeiben az egyetem tudományos potenciáljának hasznosításával vállal részt. Ezáltal képzési helyei közvetlenül és közvetve is befolyásolják a gazdasági fejlődést.

 - Ezen folyamatok célszerű és céltudatos kialakítása nagymértékben szolgálja a vidékfejlesztést.

- nemzetközi élvonalba tartozó kutatásai egyfelől a képzések folyamatos megújulását, másfelől az innovációs projektekhez való hozzájárulást szolgálják;

- hálózati modellben működik, ezáltal mindhárom feladatát azonos módon és minőségben látja el;

- szervezete felépítését és működtetését az átláthatóság, a kiszámíthatóság és a célszerűség jellemzi, amelyek együtt szolgálják a hatékonyságot és a versenyképességet.

 

A Pannon Egyetem tevékenységére a minőség jellemző, amely egyaránt vonatkozik a szakmai feladatok teljesítésére és a szervezet működésére.

 

Minőségnek tekintik:

- a képzések esetében: ha a versenyképes terméket előállító cégek szakember-utánpótlását szolgálják, ami egyúttal a hallgatók hosszú távú szakmai karrierjének megalapozását jelenti;

  - az innovációs folyamatok esetében: ha az egyetem tudományos hátterével versenyképes termékek előállításához járul hozzá;

  - a vidékfejlesztés esetében: ha az adott régió működését a maga egységében kezelik, és ehhez illesztik az ott folyó tevékenységeit.

A Pannon Egyetem célja, hogy minőségi paramétereinek tekintetében a hazai felsőoktatás élvonalába tartozzon, és a 2012–2016-os időszak végére teljesítse a kutatóegyetemi cím minőségi elvárásait. A Pannon Egyetem olyan elismert akadémiai intézmény, amelynek működése megfelel a gazdasági szervezetekkel szemben támasztott általános elvárásoknak, amely felelősséget vállal környezetéért, valamint szem előtt tartja a jövő generáció érdekeit is.”


 

Az Egyetem rövid története

 

Az Egyetemet 1949-ben alapították; kezdetben mint a Budapesti Műszaki Egyetem Nehézvegyipari Kara, 1951-től önállóan Veszprémi Vegyipari Egyetemként (VVE) működött, s a hazai vegyészmérnök képzés nemzetközileg is ismert és elismert központjává vált.

1990-ben a Mérnöki Kar mellett létrejött a Tanárképző Kar, s az intézmény neve Veszprémi Egyetemre változott. A Pannon Agrártudományi Egyetem Georgikon Mezőgazdasági Karával létrejött integrációnak köszönhetően 2000-ben az Egyetem már három karral rendelkezett. A 2000/2001-es tanévben a Veszprémi Egyetem keretein belül újra megindult a főiskolai képzés Nagykanizsán. 2001-ben megkezdték működésüket a Doktori Iskolák. A korábban a Mérnöki Kar keretében működő Műszaki Informatikai és Villamosmérnöki Önálló Intézet és a Gazdaságtudományi Önálló Intézet 2003-tól önálló karként (Műszaki Informatikai és Gazdaságtudományi Kar) folytatta működését.

 

A Pannon Egyetem (PE) képzési portfóliójának bemutatása

A Pannon Egyetem alap- és mesterszakokon 8 képzési területen indít képzéseket:

 

- agrár,

- bölcsészettudományi,

- gazdaságtudományi,

- informatika,

- műszaki,

- pedagógusképzés,

- társadalomtudományi

- természettudományi.

 

Az intézmény országos beiskolázási tevékenységet folytat, a felvett hallgatók és a diplomás végzettek elhelyezkedése szempontjából az Egyetem vonzáskörzetébe tartozó régiók (Veszprém, Fejér, Zala, Vas és Somogy megye) szerepe a meghatározó. Az Egyetem a képzések minden szintjén (alapképzés, mesterképzés, doktori képzés, felsőfokú szakképzés, szakirányú továbbképzés) széles kínálattal rendelkezik. Jelenleg 7 doktori iskolában, 22 mesterszakon, 36 alapszakon folyik képzés az intézményben. A szakjai iránti érdeklődés stabil.

Az Egyetem célja, hogy a régió gazdasági szereplőinek szakember-utánpótlását és felmerülő igényeit kielégítse. Képzéseinek tartalomfejlesztésekor gazdasági partnerei véleményét eddig is tekintetbe vette: alapszakjain belül folyamatosan arra törekszik, hogy növelje a gyakorlati ismeretek súlyát, megemelje a szakmai gyakorlati helyek számát, valamint tovább bővítse szakmai együttműködéseit.

A Pannon Egyetem kölcsönös érdekeken alapuló együttműködéseket kezdeményez más régióbeli és magyarországi felsőoktatási intézményekkel. Az együttműködés célja egyebek között a különböző ágazati képzési kínálat és a doktori programok összehangolása, kiegészítése, az alap- és mesterképzés egymásra épülésének kialakítása, az oktatási infrastruktúra hatékonyabb kihasználása, a hallgatói mobilitási programok kölcsönös erősítése, a hosszú távú gazdasági fenntarthatóság biztosítása.

Az Egyetem a 2012–2016-os képzési időszakban az intenzív minőségi képzést tekinti feladatának.

 

A Pannon Egyetem hallgatói vonzáskörzetének bemutatása

 

A Pannon Egyetem 2011. évi felvételi őszi eljárásában felvett hallgatói állandó lakhely szerinti eloszlása az alábbi grafikon szerint alakult:

A külföldi felvett hallgatók aránya 2011-ben 0,9% volt. Az intézmény beiskolázásában a regionális szerepek az elsődlegesek. A Pannon Egyetem primer vonzáskörzete (Veszprém, Fejér, Zala, Vas, Somogy, Győr-Moson-Sopron megyék) a felvett hallgatók több mint 76%-át adja.

 Az alapképzés nappali tagozatára jelentkezők túlnyomó többsége 20 év alatti. Ugyanennek a korosztálynak az összes jelentkezők közötti aránya az összes jelentkezőkhöz viszonyítva 53%.

A gimnáziumot végzett jelentkezők aránya 54% volt az alapképzés nappali tagozatán. Az összes alapképzés és felsőfokú szakképzésre jelentkezőknél ugyanez 50%.

A hatósági képzéseken, illetve munkaügyi központok megrendelésére szervezett felnőttképzések jellemzően Veszprémben, Keszthelyen és Nagykanizsán folynak, az ipari megrendelésére megvalósuló képzések kihelyezett képzésként sokszor a megrendelő telephelyén, nem ritkán Budapesten valósulnak meg.

 

Doktori iskolák és programok

 

A Pannon Egyetemet a Közép- és Nyugat-dunántúli régió más felsőoktatási intézményeitől elsősorban a doktori képzés volumene (220 PhD fokozat kiadása 2008 óta) és a művelt kutatási témák sokszínűsége (7 doktori iskola, 4 tudományterület, 10 tudományág) különbözteti meg. A „Kiváló egyetem” címmel rendelkező intézmény kutatási tevékenysége jelentős mértékben támaszkodik a doktoranduszok magas szakmai színvonalú munkájára. A doktori képzésnél a minőséget elsősorban az akkreditált témavezetők által vezetett nemzetközi színvonalú kutatások, a jól definiált, ugyanakkor szigorú fokozatszerzési feltételek jelentik. Minden esetben elvárás rangos nemzetközi publikációk megjelenése.

Az Egyetem doktori iskoláit országos, illetve – egyes tudományterületeken – nemzetközi beiskolázási tevékenység jellemzi. A speciális kutatási témák minél szélesebb körben való megismertetéséhez felhasználjuk az országos és egyetemi információs rendszereket (Országos Doktori Tanács adatbázisa, doktori iskolák honlapjai), valamint a doktori iskolák oktatóinak intézményes és személyes szakmai kapcsolatrendszerét.

Az egyetem doktori képzésének teljesítménymutatói (végzettek/felvettek aránya) jelenleg az országos átlagnál jobbak. Cél a minőség megtartása mellett a képzési idő lerövidítése, a képzés hatékonyságának növelése, ezáltal a fokozatszerzési mutatók javítása.

 

A Pannon Egyetem szervezeti felépítése, organogram

 

 

A projektben érintett kar (Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar)

 

A Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar a Pannon Egyetem második legnagyobb kara 1351 hallgatójával. Az egyetemi oktatóként foglalkoztatott 58 főből 54 fő rendelkezik PhD fokozattal, ami 91%-os minősítettséget jelent (további 14 fő nyelvtanári beosztásban dolgozik a karon). A 35 vezető oktató 25%-a habilitált (9 fő).

A Közép-dunántúli régió bölcsészeti, tanár- és társadalomtudományi képzések iránti igényének a Bologna folyamat bevezetése utáni további sikeres kiszolgálása érdekében a karon 2006-ban kezdődött az addigi osztatlan egyetemi képzéseknek az új követelményrendszer szerinti átstrukturálása, az indítani kívánt alap- és mesterszakok képzési programjainak kidolgozása és akkreditáltatása. Új képzési elemként akkreditáltattuk és indítottuk a pedagógia alapszakot 2006-ban. Sikeres akkreditáció után a 2008. évtől társadalomtudományi képzési területen indítható lett a társadalmi tanulmányok alapszak, a 2009-évi akkreditáció után pedig 2010-ben a politológia alapszak. Az alapszakok száma így a 2009–2010. évre stabilizálódott.

A kar képzési portfóliójának bővítését a 2007–2010. évekre vonatkozó Intézményfejlesztési terv is előirányozta, igazodva a Bologna típusú, háromfokozatú képzési struktúra megvalósítási tervéhez. Az érintett bölcsészet- és társadalomtudományi diszciplínákban a szakmailag magasabb színvonalú kimenetet és differenciált szakmai ismereteket kínáló mesterszakok akkreditáltatása volt a portfólió bővítésének következő lépése, továbbá a tanárképzési szakok beillesztése és addigi sikeres működtetésük fenntartása immáron a pedagógusképzési területen, a tanári mesterszakon belül. A folyamat eredményeképp 2013-ra bölcsészettudományi képzési területen a modern filológiai tudományágak közül hét mesterszakot gondoz a kar (alkalmazott nyelvészet, anglisztika, német irodalom, nyelv, és kultúra, magyar nyelv és irodalom, színháztudomány, fordító-tolmács és neveléstudomány); társadalomtudományi területen egy mesterszak: a nemzetközi tanulmányok kínál képzést; míg a pedagógusképzésben 2013-ra kilenc szakképzettségi területet kínált (angoltanár, ember, társadalom műveltségi terület tanár, informatikatanár, környezettanár, magyartanár, némettanár, pedagógiatanár, nyelv- és beszédfejlesztő tanár, valamint drámapedagógia-tanár).

Országos viszonylatban értékelve a kar képzési volumene bölcsészeti alapszakok esetében 5–11% között van. A 2012. évben a központilag meghatározott államilag finanszírozott hallgatói keretszámok nagyban meghatározták a képzési volumeneket.

Idézünk a 2013.évi Látogató Bizottság megállapításából: „A kar így pont olyan méretű szervezeti egységet alkot (58 oktató, 14 nyelvtanár, 1351 hallgató), amely minden szempontból jól kezelhető.”

Az igényeket felmérve és az országos, valamint intézményi tendenciát követve a kar szakirányú továbbképzéseket is akkreditáltatott az Oktatási Hivatalnál, melyek közül társadalomtudományi területen a politikai tanácsadó, pedagógusképzési területen a drámapedagógia iránt mutatkozik állandó érdeklődés. 2009 és 2011 között az MFTK a felsőoktatási törvényben definiált valamennyi képzési szinten – felsőfokú szakképzés, alapképzés, mesterképzés, egyetemi szakirányú továbbképzés, doktori képzés (PhD) – folytatott képzést, törekedve a vonatkozó képzési területeken a regionális meghatározó szerepre. A képzési kínálatra a jelzett időszakban jellemző a horizontális teljesség és szinergia: az alapszakok mindegyikéhez csatlakoztatható mesterszak, az osztatlan tanárképzési szakokat a főiskolai hittanári szak kivételével sikerült beilleszteni a tanári mesterszak portfóliójába.

Az ország 167 kara közül a PE-MFTK 2010-ben (a HVG Diploma 2011 alapján) az abszolút rangsor 51. helyén állt, tehát a felső harmadban (oktatói kiválóság: 32., hallgatói kiválóság: 83.), 2011-ben (a HVG Diploma 2012 alapján): 52. (167 karból), 2012-ben (a HVG Diploma 2013 alapján) a 25. helyen állt (oktatói kiválóság: 14., hallgatói kiválóság 67.). A bölcsészettudományi képzési helyek rangsorában: a 10. (31 karból). A kart az országos viszonylatban nagyobb történeti múlttal rendelkező legnagyobb egyetemek bölcsészettudományi karai előzik meg és felvételi létszámokban megközelítőleg a PPKE és a KGRE közelében mozog.

A mesterszakos hallgatói létszámnövelésére 2010–2011. év folyamán kezdeményezték a MAB-nál a következő új mesterszakok létesítését, illetve indítását, és ezek esetében sikeres akkreditációról beszélhetünk: drámapedagógia-tanár; nyelv- és beszédfejlesztő tanár, összehasonlító irodalom- és művelődéstudomány. A maga nemében mind unikális szaknak és vonzónak számít, továbbá indításuk nem igényelte új oktatók alkalmazását, és több oktatási egység közös munkájára épített.

A Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar rendelkezik a képzés színvonalas folytatásához szükséges oktatói állománnyal, képzéseire megfelelő számú jelentkező van, a hallgatók megfelelő ütemben végzik a képzéseket. A Diplomás Pályakövető Rendszer adatai szerint hallgatóink a végzés után viszonylag gyorsan munkába állnak (3,38 hónap), a munkanélküliség a végzettek körében viszonylag alacsony (19,8%), keresetük az átlagnak megfelelő.

Csaknem 100%-ban főállású oktatókkal dolgozunk. Az oktatói-hallgatói arány a kívánatos, költséghatékony mértékben alakul (1 oktatóra 23 fő hallgató jut), az oktatóink azonban túlterheltek, az átlagban 16,2 óra magasnak számít az Ftv-ben meghatározott 12 helyett.

Jelenleg kilenc alapszakon, tíz mesterszakon, valamint egy felsőfokú szakképzési szakon folyik az oktatás, tíz akkreditált szakirányú továbbképzési szakunkat a jelentkezők létszámától függően indítjuk (jelenleg három működik). 2013 szeptemberétől sikerrel pályázhatunk az osztatlan tanári képzés indítására: a kar tizenháromféle szakpárban, köztük természettudományi és műszaki szakokkal való párosításban is kínál képzéseket a hallgatóknak.

A humán- és társadalomtudományi diszciplínák művelését, valamint az egyetemes kultúra értékeinek közvetítését szemléletileg két alappillérre építi a Kar: a regionalitásra és a műhelyszerű működésre. Ez adja meg a veszprémi humán tudományi képzés sajátos minőségét: a Kar dolgozói vallják, és pályakövetés eredményei is igazolják, hogy az itt végzett hallgatók felismerhető, megkülönböztethető minőséget és gondolkodásmódot képviselnek szakmájukon belül, és megállják helyüket mind a nemzetközi mezőnyben, mind az ország doktori iskoláiban, vagy – tanárként – a közoktatásban.

 

Az MFTK szervezeti felépítése, organogram

 

 
 

Neveléstudományi Intézet, Pápa

 

A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar Neveléstudományi Intézete elődintézményét prof. dr. Zsolnai József alapította 1999-ben.

Az Intézet az oktatás területén a pedagógia alapképzést, a neveléstudományi mesterszakot és a tanári mesterképzés pedagógiatanári szakképzettségi területét gondozza, valamint a Pannon Egyetemen folyó valamennyi tanári MA elméleti és gyakorlati képzés tervezésével, szervezésével és oktatásával kapcsolatos feladatokat látja el.

A képzések alapvető célja – a pedagógia és társtudományainak megismertetése mellett – az, hogy a hallgatók megértsék a képességfejlesztő pedagógiai programok lényegét, és elsajátítsák a szakmai önfejlesztés különböző technikáit.

Az Intézet kiemelt kutatásai a pedagógusképzés fejlesztését, valamint a felsőoktatás-pedagógia alapjainak megteremtését szolgálják, illetve folytatják a Zsolnai József által kimunkált pedagógiai rendszer gondozását, hangsúlyt helyezve az olvasás-, szövegértés- és internetpedagógia, valamint a tudománypedagógia kérdéseire.

A kutatásokban az elméleti munka mellett jellegzetes sajátosságként emelhető ki azok közoktatási irányultsága. Ezért együttműködő partnerként az Intézet köré iskolák hálózata épül, melyek számára az Intézet jelentős tantervfejlesztési, taneszköz-fejlesztési (nyomtatott és digitális) és továbbképzési tevékenységeket végez. Ez a munka fémjelzi azt, hogy az elméleti és alkalmazott pedagógia művelése szinergiájának működtetése az Intézet sajátos és innovatív missziója. Ezek a tevékenységek három program koordinálásával valósulnak meg: a közel 40 éve kutatott-fejlesztett Nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelési programot (NYIK), az e munka nyomán kiterebélyesedett, minden műveltségi területre kiterjedő, új tárgyak sorát meghonosító Értékközvetítő és Képességfejlesztő Program (ÉKP), és a szintén több éve kutatott Tudománypedagógiai program, amely a kutatói utánpótlás nevelésének lehetőségeit elemzi és fejleszti. Ehhez a tevékenységhez kapcsolódik az évente megrendezett Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciája.

A Neveléstudományi Intézet további kutatási és fejlesztési feladata a régióban jelentkező közoktatási igényekre válaszoló szolgáltató tevékenység, s ezt a tevékenységet támogató interaktív elektronikus felületek és eszközök kialakítása. Az Intézet publikációs tevékenysége nyomán eddig 21 kötet jelent meg, amely méltó módon reprezentálja az Intézetben folyó sokrétű kutató, fejlesztő és oktatómunkát. Külön kiemelendő a Zsolnai József művei sorozat, valamint a Pannon Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola Pedagógusképzés Pedagógiája alprogramjában minősített PhD értekezések könyvformában való közreadása.

A Neveléstudományi Intézet a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar sajátos egysége, amely 2011. március 21-től négy – szakmailag önálló – központból áll:

¤  Tanárképző Központ (székhelye: Veszprém);

¤  Pedagógiai Oktató- és Kutatóközpont (székhelye: Pápa);

¤  Értékközvetítő és Képességfejlesztő Program Országos Központja (székhelye: Pápa);

¤ Közép-Dunántúli Regionális Pedagógusképzést Segítő Kutató és Szolgáltató Központ (rövidített neve: Pedagógusképzési Kutató és Szolgáltató Központ (PKSZK) (székhelye: Pápa), honlap:  http://www.tanarkepzohalozat.hu.

 

A Tanárképző Központ feladata elsősorban a Pannon Egyetemen folyó valamennyi tanári MA tervezésével, szervezésével, oktatásával kapcsolatos feladatok ellátása, valamint a tanári mesterszakokhoz kapcsolódó egyéb feladatok koordinálása, illetve a pedagógia BA-hoz kapcsolódó pedagógia minor szak és a BA képzés keretében megvalósuló 10 kredites tanári előkészítő modul oktatási teendőinek megszervezése és ellátása.

 

A Pedagógiai Oktató- és Kutatóközpont feladatai az oktatás területén elsősorban a pedagógia alapképzés, a neveléstudományi mesterszak és a tanári mesterképzés pedagógiatanári szakképzettségi területének gondozása: az oktatás megszervezése, oktatási teendők ellátása.

Kutatási feladatai: a pedagógusképzés fejlesztését szolgáló kutatások folytatása; felsőoktatás-pedagógiai akciókutatások lefolytatása; a Zsolnai József által kimunkált pedagógiai rendszer alapozását és fejlesztését szolgáló olvasás-, szövegértés- és internetpedagógiai kutatások, valamint tudománypedagógiai kutatások folytatása.

 

Értékközvetítő és Képességfejlesztő Program Országos Központja három programot gondoz és terjeszt:

- a közel 40 éve kutatott-fejlesztett Nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelési programot (NYIK)

- és az ebből 30 éves kutató-fejlesztő munka révén szervesen kiterebélyesedett, a közoktatás egész vertikumára, minden műveltség-területére kiterjedő, új tárgyak sorát meghonosító Értékközvetítő és Képességfejlesztő Programot (ÉKP),

- és a szintén több éve kutatott tudománypedagógiai programot, amely a kutatói utánpótlás nevelésének módjait elemzi és fejleszti.

A Központ a törökbálinti Kísérleti Iskola egyik szervezeti egységeként jött létre 1986-ban. Megalakulásától feladata volt az ÉKP és a NYIK programok kimunkálása, a programokhoz szükséges taneszközök kidolgozása, a programokat alkalmazó iskolák tankönyvekkel való ellátása, a programok szerint tanító pedagógusok felkészítése és továbbképzése, valamint a programok terjesztése. Ez utóbbi két feladatot, továbbá a tankönyvátdolgozás munkálatait a Központ napjainkban is ellátja. E programok alkalmazásának alapfeltétele a pedagógusok felkészítése és folyamatos továbbképzése. Így a Központ a kutatások folyamán egyre nagyobb mértékben foglalkozott és foglalkozik pedagógusképzéssel és -továbbképzéssel, s ennek kapcsán szükségszerűen pedagóguskutatásokat is végzett és végez.

 

A Közép-Dunántúli Regionális Pedagógusképzést Segítő Kutató és Szolgáltató Központ kutatási és fejlesztési feladatai: a régióban jelentkező közoktatási igények figyelembe vételével oktatási-kutatási- és szolgáltató tevékenység végzése; tanulást támogató interaktív elektronikus felületek és eszközök kialakítása; akkreditált mentorképző és alkotáspedagógiai – szakvizsgát nyújtó – továbbképzések kidolgozása; a pedagógusképzés gyakorlati képzési rendszerének kidolgozása; a hálózati szerveződésen alapuló tudás-transzferálás kiépítése és működtetése; tanárképzésben közreműködő oktatók körében a módszertani kultúra fejlesztése; differenciált munkaformák alkalmazásának elterjesztése a régió pedagógusképzésében; kompetencia alapú oktatási szemlélet és módszerek beágyazása a felsőoktatási gyakorlatba; a pedagógiai kutatási eredmények közoktatási gyakorlatba történő beillesztése; program, mérőeszköz kidolgozása a pedagógus pályaalkalmasság vizsgálatára, a fejlesztés nyomon követésére; alternatív modelltantervi programok adaptálása, fejlesztése, tananyagfejlesztés. Szolgáltatási feladatok: az Intézetben megszületett kutatási eredmények regionális és országos disszeminálása; a pedagógus továbbképzések, valamint a mestertanárképzéshez kapcsolódó gyakorlati képzés regionális koordinálása; a Közép-dunántúli régión belül működő felsőoktatási és közoktatási intézmények pedagógusképzésére irányuló kutató és szolgáltató feladatainak összehangolása, és az intézmények összekapcsolása; többcélú digitális adatbázis létrehozása és működtetése a pedagógusképzés segítésére.

A pápai telephely 10.000 kötetes szakkönyvtárral rendelkezik, amely jó alapul szolgál a pedagógiai kutatások megalapozásához, de a tudomány más területeinek, ágainak alapművei is az állomány részét képezi. Jelenleg 35 pedagógiai szaklap olvasható a könyvtárban. Kiterjedt forrásközponti kapcsolatrendszerének köszönvén könyvtárközi kölcsönzésben gyors átfutási idővel megkaphatják az olvasók a könyvtárban nem található dokumentumokat is. Állományunk jó ellátottságát bizonyítja, hogy számos közkönyvtár és felsőoktatási könyvtár fordul ehhez a könyvtárhoz dokumentumkölcsönzési igénnyel.

Az Intézet eddig 21 kötetet jelentetett meg, amely méltó módon reprezentálja az Intézetben folyó sokrétű kutató, fejlesztő és oktatómunkát. Az on-line folyóirat, a Scientia Pannonica (www.scientiapannonica.hu) hetedik éve jelenik meg évente két alkalommal. A folyóirat elsősorban a pedagógia tudományággal kapcsolatos tudományos közleményeket közöl, de nyitott a tudomány egész vertikumáról szóló írások irányába is, ha annak bármilyen pedagógiai vonatkozása is van.

A 2008/2009-es tanévben végzett az Intézet első nappali formában szervezett képzés, a pedagógiai alapszak első generációja. A hallgatók oktatását jól képzett minősített oktatók végzik. A pedagógia és társtudományainak megismertetése mellett az alapvető cél az, hogy a hallgatók megértsék a képességfejlesztő program lényegét, és elsajátítsák az önművelés, az önálló tanulás különböző technikáit. Nem előzmény nélküli a pedagógusképzés az Intézetben, hisz 2001-től 13 féle pedagógus szakvizsgára felkészítő szak működött, ahol közel 200 pedagógus szerzett oklevelet. A 2008/2009-es tanévben indult a neveléstudományi mesterszak levelező formában. A kétciklusú képzések beindulása óta az Intézetben mintegy 75 hallgató kapott diplomát az egyes szakokon, jelenleg 40 hallgató van a pápai Intézetben.

Az Intézet oktatói és hallgatói aktívan részt vesznek a TDK versenyben és a FIKUSZ programban is. Az oktatók aktívan kiveszik részüket a Kutató Gyermekek Tudományos Konferenciája pályamunkáinak elbírálásában a regionális és országos döntők során.

Az Intézet szerepet vállalt a 2009. augusztusában indult TÁMOP-3.1.1 21. századi közoktatás-fejlesztés, koordináció 6.4.4 Az olvasás, a szövegértés és az internet pedagógiai tartalékainak feltárása elnevezésű pályázatban, illetve 2011. szeptember 30-ával kerül lezárásra a TÁMOP-4.1.2-08/1/B-2009-0007 „A Közép-Dunántúli Régió pedagógusképzését segítő szolgáltató és kutatóhálózat kialakítása” című projektje.

 

Nemzetközi kapcsolatok

A pápai telephelynek Erasmus hallgatói-oktatói csereprogram keretében 3 németországi egyetemmel (Magdeburg, Münster, Bielefeld) és egy olaszországi egyetemmel (Triest) van kapcsolata. Az Erasmus program keretében eddig egy hallgató volt a Neveléstudományi Intézetben vendéghallgatóként 2007-ben, és egy vendégoktató 2007-ben a Bielefeldi Egyetemről, 2012-ben pedig a Magdeburgi Egyetemről. A 2012/13. tanév 1. félévében is volt egy aktív hallgatónk a Bécsi Egyetemről, aki harmadik aktív félévét teljesíti. Jelenleg egy oktatónk (Németország, Magdeburgi Egyetem Neveléstudományi Intézet) és egy hallgatónk pályázata van folyamatban.


Szerződött iskoláink

             

Ssz.

 

Intézmény neve

Ir.szám

Helység

Utca

Házsz.

1.

XII-167/2011.

Aba Sámuel Általános Iskola

8127

Aba

Szent István király tér

7.

2.

XII-116/2010.

Fekete István-Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola

8400

Ajka

Fürst Sándor u.

2.

3.

XII-40/2011.

Bródy Imre Gimnázium, Szakközépiskola és AMI

8400

Ajka

Bródy I. u.

4.

4.

XII-31/2011.

Ajkai Szakképző Iskola és Kollégium Bánki Donát Intézményegység

8400

Ajka

Bródy Imre u.

2.

5.

XII-290/2011.

Molnár Gábor Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

8400

Ajka

Verseny utca

18.

6.

XII-169/2011.

Szent-Györgyi Albert Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

8400

Ajka

Kandó Kálmán ltp.

4.

7.

XII-66/2011.

Tatay Sándor Közös Fenntartású Általános Iskola

8258

Badacsonytomaj

Kert utca

8.

8.

XII-35/2011.

Györgyi Dénes Általános Iskola

8220

Balatonalmádi

Bajcsy-Zs. utca

30.

9.

XII-13/2011.

Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium és Kollégium

8220

Balatonalmádi

Rákóczi u.

39.

10.

XII-39/2011.

Eötvös Loránd Általános Iskola

8230

Balatonfüred

Noszlopy G. u.

2.

11.

XII-63/2011.

Lóczy Lajos Gimnázium és Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola

8230

Balatonfüred

Ady Endre utca

40.

12.

XII-97/2011.

Radnóti Miklós Általános Iskola

8230

Balatonfüred

Nádor utca

17.

13.

XII-67/2011.

BVÖ Irinyi János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

8184

Balatonfűzfő

Irinyi utca

2.

14.

XII-84/2011.

Bocskai István és Kalmár Zoltán Egyesített Általános Iskola

4060

Balmazújváros

Hortobágyi utca

12.

15.

XII-22/2011.

Jókai Mór Általános Iskola

2944

Bana

Jókai Mór utca

36.

16.

XII-164/2011.

Ady Endre Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

8181

Berhida

Kossuth utca

11.

17.

XII-330/2011.

Egressy Béni AMI, Zeneművészeti Szakközépiskola és Ének-Zene Gimnázium

1213

Budapest

II. Rákóczi Ferenc út

121.

18.

XII-865/2010.

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola

1215

Budapest

Vágóhíd utca

68–74.

19.

XII-168/2010.

Rózsakerti Általános Iskola

1223

Budapest

Rákóczi u.

16.

20.

XII-156/2010.

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium

7200

Dombóvár

Népköztársaság útja

21.

21.

XII-153/2010.

Adu Vállalkozói Szakközép- és Szakiskola, Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola és Gimnázium

2400

Dunaújváros

Apáczai Csere János

61.

22.

XII-109/2010.

Dózsa György Általános Iskola

2400

Dunaújváros

Köztársaság útja

14.

23.

XII-171/2010.

Dunaferr Szakközép- és Szakiskola

2400

Dunaújváros

Vasmű tér

1–2.

24.

XII-151/2010.

Hild József Szakközépiskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola

2400

Dunaújváros

Bercsényi u.

8.

25.

XII-152/2010.

Lorántffy Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

2400

Dunaújváros

Radnóti Miklós utca

6.

26.

XII-155/2010.

Rosti Pál Gimnázium, Általános és Szakképző Iskola

2400

Dunaújváros

Bartók Béla tér

2–4.

27.

XII-289/2011.

Fekete István Körzeti Általános Iskola

2183

Galgamácsa

Iskola utca

3.

28.

XII-317/2010.

Bocskai István Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat

4080

Hajdúnánás

Iskola u.

3.

29.

XII-162/2010.

Kodály Zoltán Általános Iskola

3000

Hatvan

Géza fejedelem u.

2.

30.

XII-149/2010.

Mocsáry Antal Körzeti Általános és Művészeti Iskola

3182

Karancslapujtő

Rákóczi u.

70.

31.

XII-165/2010.

Ranolder János Római Katolikus Általános Iskola

8360

Keszthely

Kossuth u.

75.

32.

XII-165/2011.

Kisbér Város Többcélú Közös Igazgatású Közoktatási Intézménye

2870

Kisbér

Vásártér utca

1.

33.

XII-283/2011.

Hársfadombi Általános Iskola

2065

Mány

Szent István utca

4.

34.

XII-168/2011.

Fejér Megyei Önkormányzat Táncsics Mihály Gimnáziuma

8060

Mór

Kodály Zoltán utca

2.

35.

XII-38/2011.

Közös Fenntartású Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Kinizsi Pál Általános Iskola

8484

Nagyalásony

Kossuth u.

33.

36.

XII-70/2011.

Petőfi Sándor Általános Iskola

8248

Nemesvámos

Kossuth Lajos utca

22.

37.

XII-47/2011.

Fehérlófia Waldorf Iskola

8248

Nemesvámos

Kossuth utca

24.

38.

XII-165/

Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Előkészítő Speciális Szakiskola, Kollégium és Nevelési Tanácsadó

2840

Oroszlány

Eszterházy utca

102.

39.

XII-217/2010.

Illyés Gyula Általános Iskola és Óvoda Osztopáni Tagiskolája

7444

Osztopán

Fő u.

22.

40.

XII-170/2011.

Erkel Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat

8500

Pápa

Korona utca

29.

41.

XII-164/2010.

Szent István Római Katolikus Általános Iskola

8500

Pápa

Fő tér

6.

42.

XII-160/2011.

Pápai Gazdasági Szakképző Iskola és Kollégium

8500

Pápa

Veszprémi út 45.

 

43.

XII-107/2010.

Türr István Gimnázium és Kollégium

8500

Pápa

Fő u.

10.

44.

XII-862/2010.

Acsády Ignác Szakképző Iskola és Kollégium

8500

Pápa

Erkel Ferenc utca

39.

45.

XII-861/2010.

Petőfi Sándor Gimnázium

8500

Pápa

Várkert út

6.

46.

XII-288/2011.

Horváth István Általános Iskola

8105

Pétfürdő

Berhidai utca

54.

47.

XII-162/2011.

FMÖ Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskolája

7000

Sárbogárd

József Attila utca

4.

48.

XII-158/2010.

SKI Battyhyány Kázmér Általános Iskola

7800

Siklós

Köztársaság tér

6.

49.

XII-71/2011.

Széchenyi István Általános Iskola és Óvoda

8481

Somlóvásárhely

Szabadság tér

17.

50.

XII-176/2011.

Deák Ferenc Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda

8897

Söjtör

Deák utca

40.

51.

XII-285/2011.

Kisfaludy Sándor Gimnázium, Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

8330

Sümeg

Mártírok útja

3

52.

XII-75/2011.

Ramassetter Vince Testnevelés Tagozatos Általános Iskola

8330

Sümeg

Árpád utca

5.

53.

XII-173/2011.

II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola

8000

Székesfehérvár

Szekfű Gyula utca

4.

54.

XII-34/2011.

Gróf Széchenyi István Műszaki Szakközépiskola

8000

Székesfehérvár

Budai út

45.

55.

XII-32/2011.

Vasvári Pál Gimnázium

8000

Székesfehérvár

Prohászka u.

71.

56.

XII-14/2011.

Felsővárosi Általános Iskola

8000

Székesfehérvár

Koppány utca

2.

57.

XII-72/2011.

Szent Imre Általános Iskola és Óvoda

8000

Székesfehérvár

Budai út

4.

58.

XII-64/2011.

Comenius Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium

8000

Székesfehérvár

Koppány utca

2./a.

59.

XII-163/2011.

Munkácsy Mihály Általános Iskola

8000

Székesfehérvár

Munkácsy Mihály út

10.

60.

XII-863/2010.

Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola és Tallin Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

5000

Szolnok

Kassai út

29.

61.

XII-172/2011.

Gorsium Általános Iskola

8121

Tác

Kossuth utca

135.

62.

XII-175/2011.

Széchenyi István Szakképző Iskola

8300

Tapolca

Móricz Zsigmond utca

8.

63.

XII-292/2010.

Tapolcai Általános Iskola

8300

Tapolca

Úttörő u.

1. -5.

64.

XII-387/2011.

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola

2430

Tárnok

Iskola utca

1.

65.

XII-23/2011.

Szent Margit Általános Iskola

2800

Tatabánya

Botond u.

1.

66.

XII-65/2011.

Árpád Gimnázium

2800

Tatabánya

Fő tér

1.

67.

XII-169/2010.

Várdomb-Alsónána Bölcsőde, Óvoda és Általános Iskola

7146

Várdomb

Kossuth u.

121.

68.

XII-148/2010.

Képesség és Tehetségfejlesztő Magán Általános Iskola, Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium

8100

Várpalota

Dankó út

16./VII.

69.

XII-316/2010.

Nepomuki Szent János Római Katolikus Általános Iskola

8100

Várpalota

Szent Imre utca

3–5.

70.

XII-37/2011.

Thuri György Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

8100

Várpalota

Szent Imre utca

9.

71.

XII-36/2011.

Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégium

8100

Várpalota

Szent István út

1.

72.

XII-864/2010.

Bán Aladár Általános Iskola és Tagiskolája

8100

Várpalota

Körmöcbánya utca

1.

73.

XII-161/2011.

Ihász Gábor Általános Iskola

8542

Vaszar

Fő utca

9.

74.

XII-171/2011.

Reményik Sándor Református Általános Iskola Kazay Endre Német Nemzetiségi Tangintézmény

8089

Vértesacsa

Vendel tér

17.

75.

XII-166/2011.

Fejér Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Diákotthona és Gyermekotthona

2481

Velence

Bárczi Gusztáv utca

4–6.

76.

XII-33/2011.

Zöldliget Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola

2481

Velence

Kis u.

1.

77.

XII-16/2011.

Báthory István Általános Iskola

8200

Veszprém

Halle utca

10.

78.

XII-17/2011.

Cholnoky Jenő Általános Iskola

8200

Veszprém

Cholnoky Jenő utca

21.

79.

XII-18/2011.

Dózsa György Általános Iskola

8200

Veszprém

Szent István utca

56.

80.

XII-74/2011.

Gastroker Alapítványi Vendéglátóipari, Kereskedelmi Szakközép- és Szakiskola

8200

Veszprém

Cholnoky Jenő út

21.

81.

XII-166/2010.

Jendrassik-Venesz Középiskola és Szakiskola

8200

Veszprém

Március 15. utca

5.

82.

XII-286/2011.

Kossuth Lajos Általános Iskola

8200

Veszprém

Budapest út

11.

83.

XII-19/2011.

Lovassy László Gimnázium

8200

Veszprém

Cserhát ltp.

11.

84.

XII-160/2010.

Padányi Bíró Márton Római Katolikus Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola, Szakiskola

8200

Veszprém

Szeglethy utca

6.

85.

XII-133/2011.

Rózsa Úti Általános Iskola

8200

Veszprém

Rózsa utca

43/2.

86.

XII-70/2011.

Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

8200

Veszprém

Eötvös Károly utca

1.

87.

XII-132/2011.

Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskola

8200

Veszprém

Csap utca

9.

88.

XII-284/2011.

Séf Vendéglátóipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakképző Iskola

8200

Veszprém

Halle utca

3.

89.

XII-281/2011.

Szilágyi Erzsébet Keresztény Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

8200

Veszprém

Iskola utca

6.

90.

XII-159/2011.

Simonyi Zsigmond Ének-Zenei és Testnevelési Általános Iskola

8200

Veszprém

Victor Hugo utca

28.

91.

XII-158/2011.

Veszprémi Középiskolai Kollégium

8200

Veszprém

Stadion u.

20–22.

92.

XII-153/2011.

Medgyaszay István Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium

8200

Veszprém

Tüzér utca

42.

93.

XII-151/2011.

Hriszto Botev Általános Iskola

8200

Veszprém

Botev utca

2.

94.

XII-152/2011.

Gyulaffy László Általános Iskola

8412

Veszprém-Gyulafirátót

Vízi utca

24.

95.

XII-287/2011.

Fejér Megyei Önkormányzat Dr. Entz Ferenc Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskolája és Kollégiuma

2481

Velence

Ország út

19.

96.

XII-291/2011.

Közös Fenntartású Ugodi ÁMK Német Nemzetiségi Általános Iskolája

8564

Ugod

Petőfi utca

54.

97.

XII-150/2010.

Zalabéri Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda

8798

Zalabér

Hunyadi út

2.

98.

XII-69/2011.

Egry József Középiskola, Szakiskola és Kollégium

8251

Zánka

Gyermek és Ifj. Centrum T/8. épület

 

99.

XII-73/2011.

Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola

8420

Zirc

Rákóczi tér

3–5.

100.

XII-68/2011.

III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

8420

Zirc

Köztársaság út

9.


Összefoglaló a tanárképzésről

A tanárképzés múltja Veszprémben és a Bologna-folyamat

Veszprémben az egyetemi tanárképzés a kémia szakon indult el (kísérleti jelleggel) az 1980-as évek második felében. Az egyetem életében és a tanárképzés vonatkozásában is döntő változás volt, amikor 1990-ben létrejött a Tanárképző Kar (a Mérnöki Kar mellett), és ezáltal az intézmény kétkarúvá vált. Az indulásnál az idegen nyelvi tanárok (angol, német) képzése került előtérbe, amely a későbbiek folyamán kiegészült a francia nyelvvel, illetve a kémia mellett megjelent az informatika szak is a képzési palettán. Újabb bővülést jelentett a képzési kínálatban a magyar és az etika szakok létrehozása a Karon, amelyekkel együtt a régi osztatlan képzésben nyolc tanárképes szak működött. A Bologna-típusú képzés indulásakor a következő szakokon lehetett tanári képesítést szerezni: angol, ember és társadalom műveltségi terület, informatika, környezettan, magyar, német, pedagógia. Később bővült a választási lehetőség a drámapedagógia, valamint a nyelv és beszédfejlesztő tanári szakterületekkel.

A veszprémi tanárképzés a kezdetektől próbált a hátrányból erényt kovácsolni: ha már nem tud gyakorlóiskolát fenntartani, akkor olyan iskolai hálózatot működtet megyei szinten, amely lehetőség szerint képes a tapasztalatszerzés széles körét biztosítani, vetekedve akár a gyakorlóiskola nyújtotta előnyökkel is. A rendszer alapját az angol és német nyelvi vezetőtanárok kiválasztása és kiképzése adta, amely egyedülálló a veszprémi tanárképzésben. Minthogy az intézmény gyakorlóiskolával nem rendelkezett, a vezetőtanárokat a város és a környék iskoláiból iskolalátogatások során válogatták. Ez a szakértői válogatás volt az alapja annak, hogy meghívást kapjanak a vezetőtanár-képző kurzusokra. A vezetőtanárok a FEFA támogatásával nemcsak megfelelő szinten kutatott tematikához jutottak okleveles képzésük során, hanem tanulmányaik részeként egyhónapos részképzésen vettek részt a célországok azonos képzéseket nyújtó egyetemein. Csak az a nyelvtanár válhatott a VETK vezetőtanárává, aki elvégezte a vezetőtanár-képzőt. Ez a rendszer lehetővé tette, hogy egy, esetleg két gyakorlóiskola szűk áteresztőképességével szemben partneriskolák hálózatát alakíthassák ki, amelyekben a jelöltet a tanszék részéről koordinátor, a gyakorlóiskola részéről pedig a vezetőtanár támogatja. A közvetlen szakmai kapcsolatokon túlmenően mind a gyakorlóiskola, mind a Kar vezetése regulatív és minőségbiztosító szerepét érzékeltetve egyeztetett.

A személyeken alapuló kapcsolatból kiindulva épült ki az intézményi együttműködés az iskolákkal. A vezetőtanárokkal folyamatos volt az együttműködés, mind a nekik kínált továbbképzések, mind pedig a hallgatók tanítási gyakorlatának megbeszélése vonatkozásában. A kezdeti időszakban még volt lehetőség arra, hogy az egyetemi szakmódszertanos kollégák részt vegyenek egy-két a tanárjelölt által tartott órán, és a vizsgatanításon mindenképpen jelen legyenek. A hallgatói létszámok növekedésével és a források csökkenésével az órákon való részvétel mind nehezebbé vált.

A később indult szakok is a fentebb vázolt iskolai hálózatba illeszkedtek be, ami az említett nehézségek (létszámok növekedése, a források csökkenése) miatt nem volt könnyű. A Bologna-folyamat jelentős újítása volt a tanárképzés területén azzal, hogy bevezette az egy szemesztert kitevő egyéni összefüggő iskolai gyakorlatot, amely új helyzetet teremtett az egyetem és az iskolák kapcsolatában: még szorosabb együttműködést igényelt a felek között, és még nagyobb feladatot rótt az iskolákra. A finanszírozási kérdések akadályozták az egyetem – a város – az iskolák közötti együttműködés kibontakozását, hatékonyabbá válását.

A Bologna-modell kapcsán még három dologra kell felhívni a figyelmet. Az egyik az, hogy ebben a formában a hallgatók több tanítást végeznek, mint a régi osztatlan tanárképzésben, amelyben szakonként 20 óra hospitálást és 15 óra tanítást végeztek, míg féléves gyakorlat során szakterületenként 20 óra hospitálás és 40 óra tanítás a minimálisan elvárt.

A másik kiemelendő dolog, a korábbi képzéshez képest új az is, hogy az összefüggő tanítási gyakorlat nem merül ki az előírt órák megtartásában, hanem számos, a pedagógusi munkakörrel, iskolai feladatokkal kapcsolatos ismeret megszerzését teszi az iskolai gyakorlat idejére. Itt ismerkednek meg hallgatóink az iskolai szervezet működésével, az osztályfőnöki munka sajátosságaival, a tanórán kívüli és szabadidős tevékenységek mikéntjével valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásával. (Mindezen feladatokat az egyetem egy-egy oktatója ellenőrzi a félév végén leadott munkák alapján.)

A harmadik megemlítendő tény, hogy – mivel a mester szintre került a tanárképzés – szükséges a hallgatók segítése, orientációja az alapszakon, hogy a kellő feltételekkel rendelkezzenek a belépéshez a tanárképzésbe. Ennek megfelelően a pedagógia minorszak kiemelt figyelmet kap, mint azt a Pannon Egyetemről készült 2008-as intézményakkreditációs jelentés is pozitívumként említi. „A kétciklusú alapképzés pedagógia minorszakját 100-150 hallgató vette fel. A pedagógia minorra kiemelt figyelmet fordítanak (képzési igényeikre, folytatási elképzeléseikre). Ez az egyik csapásirány, az 1997-es 111-es rendelkezés (gyakorlatorientált és reflektív tanárképzési) szellemének megfelelően. Ehhez adódnak a közoktatás által igényelt kompetenciák, amilyen a szociális kompetencia és az önálló tanulás kulcskompetenciája.” (23. o.)

A tanárképzés ma működő rendszere részben a korábbi hagyományokat folytatja, részben új alapokra támaszkodik. A tradíciót a szakmai igényességben és a gyakorlatorientáltságban őrizzük, ahogy azt már idézett 2008-as jelentés is megállapítja: „A BTK-n színvonalas órákat lehetett látni, szaktantárgyi és tantárgymetodikai szempontból egyaránt. A Pannon Egyetem tanárképzését gyakorlatcentrikusság vezérli (pl. pályaszocializáció, reflektivitás, szociológiai kompetencia.” (23. o.)

Az új alapokat a többirányú együttműködés jellemzi, amelyben az iskolák jobban megtalálják az érdekeltségüket a Karral való kooperációban, a tanárképzésben való részvételben. Ezt az irányt erősítik azok a szakmai előadások, amelyeket kollégáink középiskolás diákoknak tartanak, és ebbe a sorba illeszkednek be azok a szakmai napok, amelyeket középiskolai tanároknak tervezünk tartani alkalmanként 3–3 előadással.

Az osztatlan tanárképzés elindulásával Karunk a középiskolai tanári végzettség megszerzését preferálja, ezért még tovább kell bővíteni a középiskolákkal a kapcsolatunkat. Ezt szolgálják a disszeminációs tevékenységek, szakmai előadások, beiskolázási tájékoztatók, nyílt napok, kutatók éjszakája rendezvények és nem utolsó sorban azok a dékáni látogatások, amelyek célzottan azokat a középiskolákat veszik célba, ahonnan a legtöbb hallgatónk érkezett.

 

Partneriskolák kiválasztása, külső (mentor) tanárok kiválasztása, minősítése, visszajelzések

A nappali tagozatos hallgatók esetében a gyakorlatnak helyet biztosító intézmények (közép- és általános iskolák) mindegyike a Közép-Dunántúli régió pedagógusképzését segítő szolgáltató és kutatóhálózat kialakítása című TÁMOP-4.1.2-08/1/B-2009-0007 pályázat keretében kötött szerződést Egyetemünkkel. Hallgatóink csak a partnerséget vállaló intézményekben teljesíthetik gyakorlatukat. Az intézményvezetők minden félév végén – a mentori feladatot ellátó kollégákkal egyeztetve – döntenek arról, hogy a következő félévben mely szakképzettségi területeken fogadnak tanárjelöltet.

A mentortanárok kiválasztása az adott iskolában történik az igazgató vezetésével. Mivel a kollégák nem kapnak órakedvezményt a heti 24–25 tanóra mellett jelentős többletmunkát jelent egy-egy hallgató mentorálása (tanórák előkészítése, az óravázlat áttekintése, az óra értékelése, megbeszélése). A mentortanárok mindezért az Egyetemtől szerény tiszteletdíjat kapnak, mely sokszor nem elég motiváló.

A Bologna-modell pozitív hozadékaként említhető két dolog – a jelöltek által tanítandó órák számának növekedése és a gyakorlathoz kapcsolódó egyéb tevékenységek – negatív hatása, hogy megnövekedtek a mentori feladatokat vállalók terhei, miközben a nappalis hallgatók lecsökkent létszáma miatt kevesebb gyakorló helyre, mentortanárra van szükség. Remélhetőleg, a pedagógus-életpálya új modelljének bevezetése rendezi majd ezt a kérdést (pozícióban, időkeretben, anyagi elismerésben). Sokszor tapasztaljuk azt is, hogy a mentorok szakmai segítséget, további támogatást várnak az egyetemtől. Törekszünk arra, hogy tanárjelöltjeink a legjobb mentorok mellett tudják a gyakorlatukat folytatni, miként arra is, hogy a legkiválóbb hallgatóink kerüljenek a rangsor élén álló iskolákba.

Az Egyetem minőségbiztosítási rendszeréhez illeszkedően működik a mentorok féléves munkájának értékelése, ami két oldalról történik: értékelő kérdőíveken a tanárjelöltek és az Egyetemet képviselő iskolai gyakorlatok koordinátora is minősíti a mentortanárok munkáját.

Az összefüggő tanítási gyakorlatról (ezen belül a mentorok tevékenységéről) több csatornán érkeznek visszajelzések: 1. hallgatóink a követőszemináriumok alkalmával számolnak be élményeikről, tapasztalataikról, esetleges problémáikról. 2. Az iskolai gyakorlatok koordinátora rendszeres látogatásokat tesz a partnerintézményekben, melyek során megismeri a mentortanárok munkáját, elképzeléseiket, igényeiket. 3. 2012 januárjában a 2011/2012-es tanév őszi félévében gyakorlatot teljesítő 8 nappalis hallgatót, valamint mentoraikat megbeszélésre hívtuk, melynek során megbeszéltük és értékeltük a tapasztalatokat.

 

A gyakorlat

A gyakorlat a tanárképzés egyik sarokpontja, ezért a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara a már említett TÁMOP pályázat keretében Pedagógusképzést Segítő Szolgáltató és Kutatóközpontot (PKSZK) alakított ki. A Központ, amely a Neveléstudományi Intézet keretei között működik, 100 közoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodást a régióban. Az osztatlan és az osztott, kétszintű tanárképzésben részt vevő hallgatók szakmai gyakorlata ennek megfelelően olyan partnerintézményekben valósult meg, melyekkel az Egyetem egy-egy félévre kötött szerződést. A PKSZK létrehozása és működése is jelzi, hogy a Neveléstudományi Intézet többi szervezeti egysége és a Tanárképző Központ között szoros együttműködés van.

A szerződött közoktatási intézmények pedagógusainak mentorképzés keretében biztosítjuk a tanárjelöltek segítéséhez szükséges kompetenciák kialakítását, továbbá közös szakmai fórumokon tesszük lehetővé a tapasztalatcserét. Az iskolák a szerződés aláírásával vállalták, hogy a Pannon Egyetem hallgatóinak gyakorlóhelyet biztosítanak. A partneriskolák minden félévben eldönthetik, hogy fogadnak-e hallgatókat, és ha igen, mely szakképzettségi területen teszik ezt.

Célunk, hogy a lehető legnagyobb mértékben használjuk ki a szerződött iskolahálózat által nyújtott lehetőségeket. A célunk elérését segíti elő, hogy 2011. július 4. és 6. között megrendezésre került Mentorfórum elnevezésű rendezvényünk, amelyen 225 pedagógus vett részt, megkezdve ezzel a mentori feladatokra történő felkészülést. 2011 őszén elkészítettük a pedagógus életpálya-modellhez is illeszkedő „Közoktatási intézményi mentor” pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szakunk anyagát, amelynek akkreditációs folyamatát 2012 tavaszán megkezdtünk, majd 2012 nyarán sikeresen akkreditáltattuk. Elegendő számú jelentkező hiányában még nem sikerült elindítani a képzést.      

A gyakorlati hely kiválasztása a hallgatókkal és a partnerintézményekkel történő egyeztetéseket követően történik, figyelembe véve az intézmények és a hallgatók igényeit (pl. a szakdolgozat írása során készítendő kutatásba bevonandók életkora).

A szakmai gyakorlat biztosításában közreműködő partnerek értékelése céljából létrehoztunk olyan értékelő kérdőíveket, melyek illeszkednek a Pannon Egyetem minőségirányítási programjához.

Az összefüggő tanítási gyakorlat előkészítése a Tanárképző Központban az iskolai gyakorlatok koordinátorának feladata.

Minőségbiztosítási szempontból három megjegyzés is kívánkozik az összefüggő tanítási gyakorlat kérdésköréhez:

  1. Sem a tanárjelöltek óráinak egyetemi kontrollja nem lehet esetleges, sem a koordinátor elhivatottságának a kérdése. Ezért ezt a feladatot be kell építeni az iskolai gyakorlatok koordinátorának, illetve a szaktárgyi módszertanos kolléga feladatkörébe, és beszámítani az óraterhelésébe.
  2. A 2013/2014-es tanévben induló osztatlan képzésben már két szemeszterre terjed ki az összefüggő tanítási gyakorlat, ezért ennek a finanszírozási feltételeire kiemelt figyelmet kell fordítani már a kormányzati döntések időszakában is.
  3. Továbbra is érvényes a 2008-as MAB jelentés azon megállapítása, hogy: „A sok gyakorlóiskolás tanárképzési rendszerhez hiányzik a minőségi tanárképzést támogató pénzügyi háttér.” (16., 27. o.)

 

A levelezős képzés

Külön kell szólni a levelezőképzésről, mivel a Bologna-folyamat jelentős változást hozott a tanárképzésben, már azzal is, hogy azt a mesterképzésben helyezte el. Ennek okán a nappali képzésben egy hároméves hiátus keletkezett, amely egyfelől az előző rendszerben, a „kifutó képzésben” lévő tanárjelöltekkel nyert kiegyenlítést, másfelől a 2008-tól a tanári MA-ra belépő levelezős hallgatókkal. Különösen a két és három féléves képzések nagyon népszerűek az idő és anyagi ráfordítás kedvező volta miatt a már tanári oklevéllel rendelkező kollégák körében. (Csak egy adat összehasonlításul: míg 10–15 nappalis hallgatót tudunk felvenni a tanári MA szeptemberben induló tanévére, addig a levelezős hallgatók száma meghaladja a százat, és a keresztfélévben is megközelíti az ötvenet.) Eddig több mint 400 fő végzett ebben a képzési formában. Bár várható, hogy az osztatlan tanárképzés megindulásával csökkenni fog a levelező tagozatra jelentkezők száma, ezzel együtt is érdemes lépéseket tenni, hogy az önálló tanulást különböző segédanyagokkal, távoktatási módszerekkel (pl. moodle, fórumok, e-kurzusok, stb.) segítsük.

 

 

Levelezős hallgató

Nappalis hallgató

2009. tavasz

47

-

2009. ősz

13

-

2010. tavasz

99

-

2010. ősz

28

-

2011. tavasz

106

-

2011. ősz

50

8

2012. tavasz

111

1

2012. ősz

45

12

összesen

503

21 fő

                                                           A tanári mesterszakon összefüggő tanítási gyakorlatot

                                                                      végzett hallgatók száma féléves bontásban

A levelezős hallgatóink magas száma (lásd a táblázatban) és az a tény, hogy a Közép-dunántúli régió mellett az ország más részeiből is többen vesznek részt képzéseinkben, nehezíti az összes hallgató szerződött iskolában történő elhelyezését.

 

A képzés alatti feladatok

Fontosnak tartjuk a hallgatók megfelelő informálását a képzés egésze alatt. Ennek csatornái a Tanárképző Központ honlapja ( http://tanarkepzoweb.uni-pannon.hu), korábban a központ által működtetett pedportál nevű weboldal, melyet 2011-től felváltott a PKSZK  http://www.tanarkepzohalozat.hu/. E tárhelyeken a hallgatók üzeneteket válthatnak az oktatókkal és egymással, megoszthatják az információkat, véleményeket, segédanyagokhoz férhetnek hozzá. Új elemként 2012-től Facebook oldalon is elérhető a Tanárképző Központ. A Központ működteti a This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. levelezési címet, melyről számos információt küldünk a hallgatóknak, s ezen keresztül is intézhetik kérdéseiket, kéréseiket.

 

Pályakövetés

A végzett nappali tagozatos hallgatóinkat rendszeres időközönként e-mailben keressük meg, és informálódunk pályájuk alakulásáról. A levelező tagozaton végzett hallgatókkal sem szakad meg a kapcsolatunk. Értesítjük őket is további tanulmányi lehetőségekről, konferenciákról, szakmai fórumokról, eseményekről. Többekkel aktív a kapcsolatunk, mivel szerepet vállalnak már mint mentorok a nappalis hallgatók támogatásában, vagy a közoktatás képviselőiként a záróvizsgák lebonyolításában.

 

Hallgatói vonzáskörzet (tanári mesterszakok)

Beiskolázási körzetünk országos, minden megyéből vannak jelentkezők a tanári mesterszakra. Jó munkakapcsolat alakult ki a régió közoktatási intézményeivel, ahol hallgatóink tanítási gyakorlatukat is végzik. Az országos beiskolázás miatt gyakran előfordul, hogy hallgatóink körzeten kívüli iskolákban, felnőttképzési intézményekben teljesítik gyakorlatukat.

 

 

2011/
2012. I.

%

2011/
2012. II.

%

2012/
2013. I.

%

2012/
2013. II.

%

2013/
2014. I.

%

Bács-Kiskun

9

2,54

2

4,44

7

1,86

3

4,84

11

3,96

Baranya

3

0,85

 

0,00

3

0,80

 

0,00

 

0,00

Békés

 

0,00

 

0,00

3

0,80

 

0,00

1

0,36

Borsod-Abaúj-Zemplén

 

0,00

 

0,00

10

2,66

2

3,23

3

1,08

Budapest

27

7,61

3

6,67

43

11,44

5

8,06

44

15,83

Csongrád

4

1,13

 

0,00

 

0,00

 

0,00

2

0,72

Fejér

45

12,68

1

2,22

43

11,44

6

9,68

40

14,39

Győr-Moson-Sopron

58

16,34

7

15,56

38

10,11

6

9,68

28

10,07

Hajdú-Bihar

 

0,00

 

0,00

5

1,33

 

0,00

1

0,36

Heves

 

0,00

 

0,00

1

0,27

 

0,00

1

0,36

Jász-Nagykun-Szolnok

2

0,56

 

0,00

6

1,60

 

0,00

 

0,00

Komárom-Esztergom

26

7,32

3

6,67

20

5,32

3

4,84

15

5,40

Nógrád

 

0,00

 

0,00

2

0,53

 

0,00

 

0,00

Pest

18

5,07

5

11,11

20

5,32

6

9,68

19

6,83

Somogy

19

5,35

6

13,33

25

6,65

5

8,06

13

4,68

Szabolcs-Szatmár-Bereg

 

0,00

1

2,22

1

0,27

 

0,00

 

0,00

Tolna

5

1,41

 

0,00

8

2,13

3

4,84

12

4,32

Vas

22

6,20

 

0,00

16

4,26

2

3,23

18

6,47

Veszprém

87

24,51

14

31,11

111

29,52

18

29,03

55

19,78

Zala

     30

8,45

3

6,67

14

3,72

3

4,84

15

5,40

 

355

 

45

 

376

 

62

 

278

 

 

Nemzetközi kapcsolatok

 

A határokon átívelő szakmai-tudományos kapcsolataink a 2009/2010-es tanévben a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai Gazdaság- és Humántudományi Karának Humántudományi Tanszékével bővültek. Hallgatóink az erkölcsi nevelés témakörében angol és német nyelvű kurzusokon vehetnek részt a Konstancai Egyetemen (Constanţa, Románia).

2008 és 2009 áprilisában – hagyományteremtő jelleggel – megrendeztük a Tanárképzés Napja I. és II. konferenciát. Ennek létrehozásában a Tanárképző Központ olyan szervezetekkel működött együtt, mint a Magyar Pedagógiai Társaság Felsőoktatási Szakosztálya, az Oktatáskutató- és Fejlesztő Intézet és a Tanárképzők Szövetsége. 2012-ben megtartottuk a III. konferenciát is.

A 2009/2010-es tanévben részt vettünk az Országos Neveléstudományi Konferencia szervezésében.

A központ munkatársai az elmúlt években az alábbi szervezetek tagjaivá váltak:

¤  European Forum for Freedom in Education

¤  Fédération Internationale des Mouvements d’Ecole Moderne

¤  Association for Moral Education

¤  European Centre for Modern Languages, Graz

¤  Council of Europe, Language Policy Division, Strasbourg

A központ jelenlegi dolgozói több neves konferencián és tanulmányúton vettek részt többek között Albániában, az Amerikai Egyesült Államokban, Ausztriában, Belgiumban, Csehországban, Dániában, az Egyesült Királyságban, Észtországban, Franciaországban, Finnországban, Grúziában, Hollandiában, Írországban, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Luxemburgban, Németországban, Norvégiában, Oroszországban, Portugáliában, Romániában, Spanyolországban, Svájcban, Svédországban, Szlovákiában, Szlovéniában és Ukrajnában.

 

Köznevelési, felsőoktatási és szakképzési partneri kör együttműködési előzményei, mélysége, intenzitása

A TÁMOP-4.1.2-08/1/B projektben elért eredményeink: a projekt időszakában regionális központ keretei között 99 iskolával kötöttünk együttműködési megállapodást – melyek között találunk általános, szakközépiskolát, szakiskolát, gimnáziumokat, alapítványi, egyházi, állami fenntartású intézményeket. E megállapodások teremtették meg azt a lehetőséget, hogy a pedagógushallgatókat kiközvetíthessünk a szerződést aláíró iskolákba (vö. korábban: „Szerződött iskoláink” táblázat).

A közoktatási intézményekkel, a gyakorlatot vezető mentorokkal való szoros együttműködést, a közismereti tanárképzésben érintett gyakorló pedagógusok mentori feladatokra való felkészítését is vállaltuk a projektben, így a konzorciumi partnerekkel (Dunaújvárosi Főiskola, Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola) közös munkában elkészítettük a mérnöktanárképzés, a hittanár-nevelőtanár és a közismereti tanárképzésre vonatkozóan a mentorképzés tartalmát. E szakterület jelentőségét támasztja alá a Mentorfórum elnevezésű projektrendezvényünk iránti érdeklődés is, hiszen 225 pedagógus jelentkezett a júliusban lezajlott háromnapos rendezvényünkre a Közép-dunántúli régióból.

A felsőoktatásban oktatók felkészítése mellett a tananyagfejlesztés és a módszertani megújítás is része volt pályázatunknak. Három szakterület esetén a magyar, a pedagógia és a hittan-nevelőtanár szakok esetében a szakspecifikus tanári fejlesztő feladatgyűjtemények kipróbálása is megtörtént a 2010/2011. tanév őszi félévében a Pannon Egyetemen és a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán.

A Dunaújvárosi Főiskolával évek óta szoros a szakmai együttműködés, külső bírálati feladatok ellátására kapnak felkérést.

A Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolával szerződéses kapcsolatban áll az Egyetem, a tanári záróvizsgák a Pannon Egyetem oktatói részvételével zajlanak.